HUN


Leggyakrabban a vegyiparban és olajiparban van szükség inert atmoszféra létrehozására
robbanóképes gázelegyek képződésének elkerülésére, de kisebb mértékben más iparágakban is, mint
esetünkben a síküveg gyártás során, alkalmaznak inertizálást. Az inert atmoszférát általában
nitrogén gáz bevezetésével hozzák létre, s cél az, hogy a légtérben az oxigén koncentrációját az
adott gyúlékony anyagra jellemző oxigén-határkoncentráció alá csökkenjen.

A projekt az Air Liquide Hungary Ipari Gáztermelő Kft. Kft. (1013 Budapest Krisztina krt. 39/b.)
megrendelésére készült. A projekt megvalósításának célja integrált irányítástechnikai
(automatizálási) megoldás és modell fejlesztése az Air Liquide Kft. orosházi üzemében működő
nitrogén előállító technológiai folyamatminőségileg új irányítására. Az automatizálási folyamat
olyan gazdasági-műszaki tevékenység, amely az alábbi konkrét célok megvalósítását jelenti a
nitrogén előállításában és tárolásában:
- a termelékenység növelését,
- a megbízhatóság növelését,
- a min-ség javítását, növelése, állandó szinten tartása,
- az emberi jelenlétet mentesítő üzemvitelt,
- az emberi munkaerő megtakarítását.

A nitrogén előállítása az Air Liqude Kft. egyik kiemelt szolgáltatása. A nitrogén kizárólagos
felhasználója a Hunguard float síküveggyártás. A float-síküveggyártás lényege: hengerléssel 3-6
mm vastag szalagot készítenek, majd ónfürdőben a felület lángpolírozását végzik, így optikailag
tiszta, hullámmentes üveget kapnak. Az úsztatott üveg messze a legkelendőbb síküvegfajta; egyéb
síküvegkategóriák pl. az öntött üveg, a tükörüveg és a táblaüveg ("sheet glass"). Az úsztatott
üveg világszerte a teljes síküveggyártás több, mint 80 %-át teszi ki. A floatüveg magas
fényáteresztő képességű, kiváló optikai tulajdonságokkal rendelkezik.
Különböző vastagságban és méretben, akár több színben is elérhető. Végtermékként rendkívül
széles körben használják az építészetben (vágva, csiszolva, fúrva, homokfúvatva, stb. ajtónak,
ablaknak, bútornak, üvegháznak, ...), de emellett alapanyaga számos további megoldásnak, mint
például tükör, hőkezelt, hőszigetelt, ragasztott, biztonsági, hő- és fényvisszaverő üvegek.
Mivel az úsztatott üveg speciális gyártási eljárása és termékjellemzői miatt sem a kínálati, sem
a keresleti oldalon nem helyettesíthető más síküvegfajtákkal (pl. táblaüveg, mintás üveg,
tükörüveg), az úsztatott üveg piacát önálló termékpiacnak kell tekinteni.

A nyers úsztatott üveg gyártásához először egy végtelen üvegszalagot készítenek, mégpedig úgy,
hogy az
üvegolvadék egy folyékony ónrétegre folyik (úsztatási eljárás). Ezáltal teljesen sík üvegfelület
jön létre.
Lehűtés után az üveget felvágják és készen áll a forgalomba hozatalra. A nyers úsztatott üveget
általában
további feldolgozásnak (nemesítésnek) vetik alá, és aztán mindenütt használják, ahol síküvegre
van szükség,
főként az építőiparban és a járműiparban. Az ólomfürdű inertizálására tehát azért van szükség,
mert az
üvegszalagban kárt tehet az oxigén, mely reakcióba léphet a termékkel. Az inertizálás két
szakaszból áll: 1.
oxigénmentesítés - az elnyelt oxigén kivonása, 2. az oxigén mentes környezet fenntartása.
Az inertizálás során a bevezetett nitrogén az inertizálandó tér alakjától függűen többé vagy
kevésbé
keveredik a tartályban lévő levegővel. Azon esetben, ha a keveredés tökéletes, matematikailag
könnyen
leírható a tartályban lévő gázelegy oxigénszintjének változása. A bevezetett nitrogén egy része
természetesen ki is kerül a tartályból, a távozó gázeleggyel együtt. A gyakorlatban - biztonsági
tartalékok
miatt - célszerű a 2 % oxigén koncentrációt elérni. Ezt a szintet 99 %-nál tisztább nitrogént
használva
gyakorlatilag az elméleti tisztaságú nitrogénnel megegyező mennyiségű gáz biztosítja. Egyes
esetekben a
nitrogén fogyasztását hirtelen csúcsok jellemzik, amelyet a külső nitrogénforrás időben változó
terhelésével
kompenzálhatunk, azaz a fogyasztás döntő hányadát a nitrogén előállító egység (HPN) biztosítja
kedvező
költséggel, míg a csúcsokat a folyékony nitrogén tartályból elégíti ki a rendszer. A hibrid
kialakítás
továbbá biztonságot nyújt egy esetleges áramkimaradás során is.

Az új folyamatirányító rendszer a műszakilag elavult Texas Instrument (TI 505) folyamatirányító
berendezést
váltotta ki, a Tisoft programmal módosítható relélogikai nyelven készült alkalmazás
konverziójával. Az új
rendszer S7-300 bázison készült Profibus-DP-re fűzött ET200M IO egységekkel, a HMI felületet
iFix SCADA
alkalmazás, illetve az azt tartalékoló MP377 touch panel alkotja.




A4Team